népi ének
Csizmadia Anna neve, a 2012-ben megrendezett Fölszállott a páva népzenei vetélkedő által lett ismert, melyen a szóló ének és hangszer kategóriának győztese lett.
Kupuszina, az a hagyományőrző Nyugat-bácskai falu, melyben született és nevelkedett Anna. Az élő énekszó adott volt Anna szülőházában, ugyanis szülei mindig énekeltek. Az együtténeklés örömét, tehát már gyermekként megtapasztalhatta. Számtalan népdaléneklési versenyen járt, melyekről mindig a legjobb minősítésekkel tért haza. A gyökérzetet tartja fontosnak, melyből az ember, élete végéig táplálkozik. Annának az útját sokban befolyásolja, ennek a gyökérzetnek a megtartó ereje. A Szabadkai Zeneiskola befejezése után 2011-ben, felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi-ének szakára, amit 2016-ban végzett el, így okleveles előadóművész és népi-ének tanár lett. Az autentikus népzenei világ áll hozzá közel, de szívesen kalandozik el más zenei műfajokban is. Fontosnak tartja a népdalokban, azt az archaikus megfogalmazást melyet őseink ránk hagytak, s mely ma is tanít bennünket, formál bennünket, örömet okoz nekünk és vígasztal.
2014-ben Junior Príma díjban részesült Népművészet és Közművelődés kategóriában, és még abban az évben a vajdasági magyarság érdemesnek tartotta Annát arra, hogy odaítéljék neki a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat is.
Anna célja, Őseink ránk hagyott kincsének továbbadása, minél több emberhez való eljuttatása.
Járva a világot, Anna rádöbbent arra, hogy a magyar embereknek a legjobb énekelni. Azokat az érzéseket, szövegeket, melyeket egy-egy magyar népdal megfogalmaz, csak magyar ember értheti igazán.
A Piarista Alapfokú Művészeti Iskolában folyó népi-ének oktatás magas színvonalát tanúsítja az év különböző népzenei versenyeiről hazahozott elismerések sokasága.
Népi-ének tanárai nem csak a pedagógia sajátosságaiban nevelhetik a növendékeket, de segíthetik előadóművészetük kifejezésének gyakorlásában is, ugyanis színpadi jelenlétüket állandó jelleggel gyakorolhatják a különböző megmérettetéseken, fesztiválokon, együttléteken, rendezvényeken.
A népi-ének oktatása, köszönve a magyar népzene gazdagságának, személyre szabott, az adott diák képességeinek figyelembe vételével történik.
Művészet tanári alapvetés
- A tanár a diákkal, gyermekkel felebaráti szeretetet ápoljon
- Fontos, hogy a művészeti oktatás élmény alapú legyen, hogy a zenében szárnyalni tudjanak
- Önmagunk tudjunk lenni (tanár-diák)
- Szeretetteljes légkör kialakítása az órán
- Közösségben való zenei nevelés fontossága-kamara! –heti két kamara óra igénye
- Egyénre szabott tanterv-a zenén keresztüli kibontakozás légyege
- Utánpótlás fontossága- a közös zenélésbe bevonni a fiatalabb generációt
- A növendéknek szüksége van a folytonos reflektálásra, a dícséretre, a motiválásra
- Az tehetség sokszor nem tud kibontakozni, mert az egyén nem alkalmas az egyéni megnyilvánulásra (lámpaláz romboló hatása)- „stressz helyzet” megteremtése, leküzdésének gyakorlása- „SZOBA koncert”, tanszaki koncert lehetősége (kis közösségben egymás előtti zenélés)
- Sikerélmény fontossága
- Személyes példamutatás tanárként, valamint a növendékek egymás közti példamutatás
- Az énekeseket ösztönözni a hangszertanulásra- belső körben
- Munkakultúra kialakítása-felelősség vállalás (faladat adás személyre szabva)-sikerélmény, kudarc kezelése
- kooperálni növendékeket- (a kevésbé tehetségesnek is legyen sikerélménye)
- Hangképzés óra létrehoása- fontos a természetes hangképzés kialakítása, erre egy külön óra kialakítása
- A türelmet és a szeretetteljes hozzáállást tartom fontosnak tanításunk során
